memetics.jpg
markmem.jpg
movietheater.jpg
memetics.jpg

Miről szól a memetika?


SCROLL DOWN

Miről szól a memetika?



Mém (fn., tud.) – A kultúra eleme, amely feltehetően nem genetikai eszközök révén – elsősorban utánzással – adódik át.
(Oxford English Dictionary)


Egy rövid prezentáció segítségével szeretnénk bemutatni, hogy hogyan is látjuk a memetika jelenét.

Richard Dawkins, a híres etológus és evolúciós biológus 1976-ban írta meg mára alapműnek számító, eredetileg biológiai science-fictionnek íródott könyvét, Az önző gén-t. A legenda szerint egy áramszünet során merült fel benne először, hogy a darwini evolúciós elméletet új nézőpontból vizsgálja: a gének szempontjából. Dawkins szerint a természetes szelekció alapegysége tehát talán nem is a faj - ahogy az az eredeti darwini tanokban szerepel -, a csoport, vagy az egyén, hanem a gén, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy képes másolni önmagát (azaz replikálni - ezért nevezi Dawkins ezt az "élőlény" formát replikátornak), sőt tulajdonképpen ez létezésének értelme.

A könyv utolsó fejezetében Dawkins azt is felveti, hogy mi van, ha más replikátorok is élnek ebben a világban. Ennek egy általa szellemesnek vett, könnyed példája lesz az emberi kultúrát felépítő replikátor: a mém. Az emberi kultúra létrejöttének és szinte élő organizmusként történő működésének a memetika előtt is számos elmélet próbált már megfelelő hátteret nyújtani: az evolúciós pszichológia, a szociobiológia vagy éppen Sperber fertőzéselmélete.

A mém szó a görög miméma (utánzás) kifejezésből egyszerűsödött le a gén analógiájára. A mém pontos meghatározása azonban nem könnyű, hiszen nem tekinthető minden gondolat mémnek, habár Dawkins néhány lelkes követője még ennél is tovább merészkedik a memetika ösvényein. Blackmore A mémgépezet című könyvében egyenesen azt feltételezi, hogy a mémek evolúciója kihat a genetikai evolúcióra. A híres elmefilozófus Dennett pedig egyenesen azt veti fel, hogy a tudat pusztán folyamatosan cserélődő mémek összessége.

markmem.jpg

Memetika a marketingben


Memetika a marketingben


Míg a múlt század marketingkommunikációs megközelítéseinek fókuszában még az állt, hogy milyen üzenet kerüljön a plakátra, ezzel szemben napjaink marketingje egyre inkább arról szól, hogyan kerül az üzenet a „fejekbe”: milyen üzenetek képesek meghatározottan széles körben elterjedni és az elmékben megtelepedni, és milyenek nem, s mindeközben az üzenetekből mi torzul el és mi nem, vagy csak kevéssé.

A memetikai marketingkutatás egy kvalitatív szemléletű módszertan, mely a közlések, szövegek látens szemantikai tartalmának megfejtésére és az azokból levonható következtetésekre összpontosít. A memetikai kutatás által adott többlet legizgalmasabb pontja, hogy egyszerre ad struktúrát és insightot. Éppen ezért lehet a mémelmélet sikeres eszköz a mai marketingkutatás néhány olyan problémájának megoldására, amelyeket a hagyományos marketingkutatás eszközeivel csak nagyon kevés sikerrel lehetett megragadni.

movietheater.jpg

Videótár


Videótár


Mérő László elméleti memetikai összefoglalója

Karafiáth Balázs angol előadása a "biomimicri mémről", a mémek terjedéséről és a memetikai kutatásban rejlő lehetőségekről. (Bay Area Biomimicry Network - San Francisco, 2012. június)

Karafiáth Balázs a Darwin's és a DarwinSanFrancisco társalapítója beszél a start-up vállalkozásokról és ezen minták mémszerű terjedéséről

Paul Marsden a memetika és a marketing kapcsolatáról

 

Richard Dawkins (2009) a Cambridge Egyetemen tart előadást a darwinizmus univerzalitásáról. Dawkins 21.40-től beszél az ötödik hídról, amit Darwins sose lépett át. Ezt nevezi digitális darwinizmusnak, amit neo-darwinizmusnak is szoktak hívni

Susan Blackmore (2001) az interjúban lelkesen beszél a memetikai evolúcióról és az emberi kultúra és intelligencia fejlődéséről