EMERGENCIA

Első látásra felkapjuk a fejünket a következő kérdésre: Mi a közös a hangyaboly és az internet között? Úgy gondolnánk, semmi közös nem lehet ezekben a jelenségekben. Pedig van, a „felbukkanásra” fordított emergencia, melynek közkedvelt, már-már divatossá vált meghatározása: az egész több mint a részek összessége. Azonban ennél sokkal filozofikusabb elgondolásról van szó, mellyel már a 19. századi gondolkodók is foglalkoztak. Mégpedig arról, hogy az élet – bármilyen élet – részekből épül föl, melyek természetszerűleg az egészet alkotják, azonban ez az egész nem hasonlítható össze az egyes részek tulajdonságaival. Röviden: a komplex szervrendszerek fejlődéséről van szó – az egyszerű elemek kapcsolatából valami komplexebb, más szinten értelmezendő jelenség/entitás jön létre. Egy, az emergencia jelenségét felhasználó tudományos elmélet Darwin evolúciós elmélete, azonban magát a fogalmat később írták le a maga filozófiai értelmében. Az elgondolás egy időre eltűnt a közgondolkodásból, majd csak a hatvanas években nyert teret ismét magának, elsősorban a biológia, informatika tudományok ugrásszerű fejlődésének köszönhetően. A tudományos elgondolások szerint maga az élet emergens módon jön létre tehát, a kiválasztódás folyamata (akárcsak az evolúcióban) önszerveződő. A tudományos gondolkodáson kívül azonban ez az elgondolás néhány filmben is felbukkan, gondoljunk csak a Schwarzenegger által alakított Terminátor első részére, vagy akár a Mátrixra, melyek a számítógépes rendszerek emergens voltát csempészik bele futurisztikus történetükbe, világképükbe.

Ezen kívül azonban rengeteg területet, tudományos elképzelést megihletetett az emergencia fogalma, például a filozófiát, a biológiai, gazdasági rendszerek fejlődését, az építészetet és a várostervezést, illetve az élettelen, fizikai szerveződésekről való gondolkodást, vagy éppen a digitális evolúciót.

A mai, információs társadalmunkban talán ez utóbbi a legizgalmasabb, hiszen az informatika fejlődésével, a mindennapi internet-használat lehetőségével az emergencia jelensége új alapra helyeződik. Visszatérve tehát a bevezetőben említett kérdésünkhöz a hangyabolyról és az internetről, rögtön megérthetjük, mi is a titok nyitja. Az emergencia elve szerint az internet maga egy „emberlakta hangyaboly” (Szekfű Balázs). Hiszen az internet használói néhány utasítás segítségével képesek kommunikálni egymással, akárcsak a hangyák, így akár nagyobb, együtt és jól működő közösségeket létrehozva. Apropó, közösség. Ki ne ismerné az internet-használók közül a mára oly népszerűvé vált (másfél millió tagot számláló) iWiW-et? Hogy mi ebben a működésben az emergens? Ilyen közösségi portálok tagjaiként választásaink, jelöléseink a nyilvánosság előtt zajlanak. Nem elsősorban az én egyéni választásom/jelölésem a lényeg, hanem az a többi másfélmillió ember választásával együtt alkot egy olyan egységet, ami érdekes lehet az interneten bóklászó megfigyelőknek. Hiszen ennek pontosan az a lényege, hogy segítségével feltérképezhetővé váljanak az emberek szokásai, cselekedetei, preferenciái. Azzal, hogy „kitesszük” magunkat, adatainkat, képeinket az oldalra, a nyilvánosság számára elérhetővé tesszük magunkat. De gondoljunk csak bele, milyen otthonosan érezzük magunkat ebben a rendszerben, hiszen olyan emberekkel vagyunk körülvéve, akik számunkra valamilyen módon kedvesek (hiába van belőlük adott esetben 500), valami mégis összeköt bennünket. Úgy érezhetjük magunkat, mint egy kisvárosban, vagy faluban, ahol mindenki ismeri a másikat. Gondoljunk például a városszavazásokra, már-már kisebb falvak is felkerültek a portálra, ahol „élőben” is ugyanez zajlik, vagy ennek alternatívájára a másik közösségi oldalon, a klubok létrehozása, növelve az otthonosság érzését. Életünk tehát a nyilvánosság előtt zajlik - egy-egy kisebb város vagy falu lakóinak akár duplán vagy triplán is, ezeken a portálokon regisztrálva. Tudják, melyik sört szereted, hiszen egy bulizós fényképeden éppen azt szorongatod a kezedben, idétlenül vigyorogva a barátaiddal együtt. És ez nemcsak számodra, vagy a barátaid számára fontos, hanem az adott sörgyár reklámszakemberei számára is. Ha sok fiatal az adatlapjára feltöltött képeken ugyanazt a sört szorongatja, máris megvan a célpopuláció. Így tehát az én egyedi választásomból, preferenciámból körvonalazódik egy nagyobb egység preferenciája is. De nemcsak a sasszemű megfigyelőkre van ennek hatása, hanem akár megtaníthatjuk a gépeket, utasításaikat emberibb módon fölépíteni. Elkezdik feltérképezni cselekedeteinket, választásainkat, és olyan új lépéseket, utasításokat fejlesztenek ki, amelyek megfelelnek, vagy legalább hasonlítanak az emberi választásokra. Emergens, önszerveződő módon tanulják meg mit szeretünk, mire van szükségünk. Mindezt az alapján, hogy az internet nyilvánossága előtt egy pár kattintással, tízegynéhány utasítást hajtatunk végre számítógépünkkel.

Az iWiW-en kívül persze rengeteg más példát hozhatnánk a hasonló jelenségekre, a többi, Magyarországon is egyre népszerűbb közösségi portál fejlődésével (MyVip, PeoPLe, stb.), vagy éppen a HotDog, a nők körében oly kedvelt nlc, a TeszVesz, illetve a gyakrabban példaként felhozott Amazon.com, vagy a Startlap. Mindez igen elgondolkodtató, és számos területen értelmezhető, és felvetődik a kérdés, vajon a személyes, privát oldalam megmutatása milyen érdekes következményeket vonhat maga után.

Linkek a témában