Pszichológia

I. Öngyilkosság
II. Kreativitás

ÖNGYILKOSSÁG

Egy igen érdekes kutatást végzett Paul Marsden az öngyilkosság gondolatának / mémjének fertőző voltáról, a társas fertőződés gondolata mentén. A szerző a mémet tekinti magának a fertőzésnek. Eszerint ha valaki öngyilkos jelenséget lát, megnő a kockázata, hogy a bizonyos megoldatlan stressz-helyzetekre az öngyilkossággal, vagy annak gondolatával reagál. Mivel a direkt kísérleti beavatkozás természetesen komoly etikai aggályokat vetne fel, Marsden egy izgalmas kutatási módszert, az ún. szemantikus, vagy jelentésbeli "előfeszítés" gyakorlatát választotta feltevésének igazolására. A kísérleti személyek gondolkodását Interneten keresztül befolyásolták az öngyilkosság gondolatának irányába. A feltevésnek megfelelően akiket „előfeszítettek”, hajlamosabbak voltak a stresszes helyzeteket olyannak tekinteni, amelyek öngyilkossághoz vezethetnek. Ezzel a kutatással Marsden azt vázolta fel, hogy az alkalmazott memetikát felfoghatjuk a terjedés/fertőzés pszichológiájának egy formájaként, illetve hogy ezáltal a való élet öngyilkos jelenségeinek magyarázatában a memetikának is lehet szerepe.

Marsden, P. (2001). Is Suicide Contagious? A Case Study in Applied Memetics. Journal of Memetics - Evolutionary Models of Information Transmission, 5.
http://www.cpm.mmu.ac.uk/jom-emit/2001/vol5/marsden_p.html

KREATIVITÁS

Az alábbi cikk a kreativitás és a mentális zavarok összefüggését evolúciós perspektívában vizsgálja. A kreativitást elsősorban a bipoláris zavarral, valamint a skizofréniával hozza kapcsolatba. A memetika ebben a keretben a kreativitás szociális aspektusaként jelenik meg. A kreatív ötleteket a mémekhez hasonlítva úgy vélik, azok akkor maradhatnak fenn, ha „gazdájuk” és az őt körülvevő szociális környezet is evolúciósan sikeres. Azok a csoportok, melyeknek tagjai kreatívak, ebből sikert kovácsolhatnak, még abban az esetben is, ha az egyén szintjén ez a kreativitás mentális zavarban ölt testet.  A tanulmány szerint ezt példázza, hogy számos művész mentális betegséggel küzd ugyan, azonban kreativitásaa társadalom számára igen jövedelmező, elősegíti a csoport kohézióját, ezáltal növeli túlélési esélyeit. Ez összefüggésben áll az úgynevezett csoportszelekcióval, mely szerint fennmaradhatnak a csoportban olyan jellemzők, melyek bár az egyén számára nem előnyösek, azonban a csoport egésze számára hasznosak. A szerzők szerint ugyanezek érvényesek a mémekre is, melyek lehetnek károsak az egyén számára, de a közösségi élet számára előnyösek – gondoljunk csak a fogolydilemma kérdésére. A kreativitás kihívást jelent a mémek összessége számára, hiszen a már meglévő, és a kreativitás által felbukkanó új mémek közötti versengést segíti elő, ezáltal a különböző mém-stratégiák érvényességét is próbára teszi.

Preti, A. and Miotto, P. (1997) Creativity, Evolution and Mental Illnesses. Journal of Memetics - Evolutionary Models of Information Transmission, 1.
http://jom-emit.cfpm.org/1997/vol1/preti_a&miotto_p.html